Ehh-ehh... nagyon nagyon NAGYON régen írtam ide.
És azt hiszem ez nem fog változni a jövőben sem. Nem vittek el a csillámdenevérek, arról van szó, hogy teljesen átszoktam Tumblrre. Egyszerűbb, és mobilról is sokkal felhasználóbarátabb, mint a blogger.

Szóval, >>>ITT<<< és facebookon mindig elérhető vagyok, és tulajdonképpen deviantarton is.

Búcsúzóul annyit, hogy az Impl Dorisy buksitól megválnék, szerető otthont keresek a kis pufikámnak.
Festve volt egy párszor, ezért meg mielőtt postáznám jó alaposan át fogom suvickolni mégegyszer.
Azért döntöttem az eladás mellett, mert nagyon sokat változtak a babaterveim, és minthogy szegénykém egy-két fotózást leszámítva nem hagyta el a dobozkáját, úgy érzem jobb lesz neki valahol máshol, ahol testet és minden egyebet kaphat.
WS (Majd' 2 éves, minimális sárgulás ezért lehet, de alapjáraton sem volt hófehér)
$75

Csak egy-két papírlap

Megint csak firkafriss, mert az életem olyan szánalmasan unalmas, hogy mást nem is tudok produkálni. Jha, meg hogy életemben először - és valszeg utoljára - megnyertem egy kis versenykét. Nothin' special, csak nagggggyon jól esett °3° (<- és ez az új kedvenc szmájlim)


Ez itt az én. Kis kilengés a totális mangaszemek felé, de szerencsére gyorsan visszaszereztem a kevésbé népszerű, de legalább egyedi(??) szemecskéket. Meg egy kis level-up.


Éééééés egy kis ajándék Naminak, a feature végett. Meg mert miatta szoktam rá a festésre. (°˘°)/

Flower of carnage

Végignéztem a kedvenc Tarantino filmjeimet.

Normális tiniányok nézik a nyálas szerelmes izéket, én meg... hát van egy egyéni ízlésem.

És a kedvem is remek.

Boo.

Commissionölök vízfestékkel, bár jobbára csak magamnak.

Vízfesték

Utáltam festeni. Nagyon. Mert nehéz volt és sosem sikerült úgy, ahogy én azt elterveztem. Aztán egyszer csak túlcsordult az unalom, és mégis kipróbáltam.

Imádom, legjobb dolog a világon.

Időrendben egy pár:

Aztán... kaptam egy új készletet. Ami csodálatos. *sniff*

(A képen Erin, aki a jelenlegi fő történetem szereplője.. egyszer talán majd leírom, de..)

Végül pedig:

Rókamóka.

Szeretném megjegyezni, hogy szívesen vállalnék commissiont, pöti áron (de éppenhogy a papír értékével egyenlőt, mert a papír sajnos nem ingyen van... és mert ritkán tudok elcsípni egy-egy vázlattömböt a papírboltban), bár nem hinném, hogy bárkit érdekel, mint pölö devin de na... Próbálkozni lehet, pláne, hogy tegnap már megkaptam, hogy sose fogom  semmire vinni. Meg hogy 18 vagyok. Oké.

Morc

Pár kép az új arcról:

Izé

//devin//

Le én és a vízfesték vol1. Hát elég szánalmas, de tényleg sosem festettem alsó tagozaton kívül o.o
Jó, ez mondjuk nem mentség arra, hogy az anatómia még mindig 0, kompozíciós téren pedig romló tendenciát mutatok :'D
Meg voltam győződve róla, hogy majd a nyáron soksoksokat fogok fejlődni, de... hát, napi  28 óra rajzolás semmit nem használt, nem érzem, hogy fejlődtem volna, és ez azért eléggé elkeserített... ez is közrejátszott abban, hogy továbbtanulás terén igencsak átrendeztem a terveimet... nem, nem fizikatanár leszek, a második (ami most első helyre került) is olyan, ami a "sohaazéletbenemvesznekfel-mertcsóróvagyésbéna" kategória, de álmodni lehet ^^

Újratestesülés

Nos...tömören: hétfőtől két nap utazás, megállás HUBUDA, rendesen beszélt velem a hölgy a telefonba, aki az adatokat kérte a vámhoz, ez nekem újdonság, satöbbisatöbbi péntek van, szimpi postásbácsi hozta a dobozkát, vígan kifizettem a vámot (<- ez a két szó kb olyan egymás mellett, mint a sötétfehér...), kibontottam, ésésés...
Csudiszép párna volt benne, az előbb elaludtam vele... ajándék csini testecskével. Tökéletes, színben és méretben, a kicsi kacsói meg... dönöjűek, kecsesek *w*

(a vámolásról annyit, hogy HappyHouse-t megkértem, hogy legyen a dobozon 30 dollár. 90 volt rajta...)




Flickren a többi~ *lusta*

Hogy a drága jó szent tehén áldja meg az egééész posta- és vámhivatalt ^.^
*nem ideges, cseppet sem, és főleg nem szarkasztikus*

Éjjeli firka

one does not simply use a scanner

- mer' minek -

Nem vagyok benne biztos, hogy a kalocsai minta meg a Nagykőrös címer összepasszolnak, de tulajdonképpen nem is nagyon számít...

Kicsi GrumpyCat

Többi itt.

Mai tevékenykedés

Kb. 2 órát vett igénybe

Mostanában szinte csak gépen rajzoltam, és valószínűleg megártott, mert egy párszor megfordult a fejemben, hogy el kellene menteni a papírt xDD 
Háttőő... a fülcije meg a farkincája elég borzalmas lett, de nem tudok szőrt színezni .__."
Rájöttem, hogy amióta tablettel rajzolok, azóta ceruzával fejlődök. o__o Gépen nem, de ez más tészta.
Szóval hogy nemistudom, a mozgáskoordinációm javul, bátrabb vonalakat húzok, vagy nem tudom... de végülis... gyakorlás gyakorlás gyakorlás egyszerúgyisveszeklegalábbnegyvennyolcszínűcerkakészletet gyakorlás gyakorlás... 

Randomka - confession?

Én mindig megfogadom, hogy a roppant populáris 'animefan' csoportba többet nem teszek fel rajzot, de nem bírom ki :'D
Nem tudom, hogy szeretek-e vitatkozni, vagy csak hülye vagyok, de a béka segge alól kikandikáló egómat csak azzal tudom növelni némileg, hogy a 'deszar'-ra tudok reagálni. Igen, megvédeni azt, amivel én órákat dolgoztam. Nyilván nem olyanokkal szemben, akik értenek hozzá, és jószándékú kritikát adnak, hanem akik keverik a kritikát a fikázással. Én sosem szoktam elégedett lenni a rajzaimmal, de kikérem magamnak, hogy olyanok szólják le, akik az egekbe magasztalják a képről kopírozott k... izéket. Ezt most lehet úgy érteni, meg ígyis, de kéremszépen... Lehet, hogy szar, amit csinálok, én mondhatom rá, hogy nyomiság, igazi rajzosok mondhatják rá, hogy nyomiság, de ezek...
Elnézést, kirohanás, de nem bírtam ki. Az esetek kilencven százalékában semmilyen visszajelzést nem kapok/tam. Legyen az rajz, írás vagy bármi. A fennmaradó tíz százalékból mindössze egy-kettő az, ahol értékes, netán pozitív vélemény jött. Kilencben meg hogy ássam el magam.
De mindennek oka van. Ha anno a három és fél éves énemnek nem mondja a rosszindulatú óvónéni, hogy milyen csúnyán rajzolok, valószínűleg sosem ismerem meg a legjobb barátaimat. És mit csinált a három és fél éves Smiley, mikor megmondták neki, hogy el lesz tőle véve a papír meg a színesceruza? Csakazértis rajzolt. Egyszer, talán tíz-tizenöt év múlva úgyis kiderül, hogy megérte-e.

"If I wasn’t meant to fly
I wouldn’t have these wings
I wouldn’t reach up to the sky
Every night in my dreams
There’s a voice inside of me
Saying “I can do anything”
‘Cause if I wasn’t meant to fly
I wouldn’t have these wings"

/túlérzelmes nyávogás off/

Új face-upok

Ezeken kívül van még egy Rincim meg egy Hirocim, akikről ismeretlen okokból nem készült kép...
Mindenesetre nekem Lissé tetszik, a fiaimé meg... nemtom, olyan semmilyen :<

Nocturne

Ez most úúúgy... nemtommi

De egyenlőre elégedett vagyok ezzel... majd még gyakorolunk a táblácskával...

Rajzkák!

Nos... sikerült beüzemelni a tabletemet, aki a dobozán található gyártási vagy mizé kód miatt az Ian nevet kapta xD

Szóval, Jancsikával ezeket csináltuk ma... kivéve az elsőt, az még az 'én-ugyan-nem-segítek-és-nem-nyomásérzékelek" korszak szüleménye, a másik kettő azonban máár a level 2 :D

Elsőre nem is olyan szörnyűek - már szerintem, mer' visszajelzésben nem azt kaptam, de sebaj :D Innen már csak felfelé x''D

Sonny

A legújabb karakterem, Sonny...

A nyár szülötte, akkor alkottam meg, mikor a szünet kezdődött. Van egy nagyon előnytelen tulajdonsága, mégpedig, hogy nemmm tudom karakterhűen lerajzolni *sigh*

Úgyhogy most a tabletszinezésrajzolás gyakorlásához használtam fel a kis csóringert...

Nohát... a történet idétlenség, agymenés. Sonny egy csillagközileg ismert (! mer' ilyen scifibe nyomjuk ám..) üzletember elkényeztetett egyszem lánya, aki mikor a felesküdött 'bébiszittere' eltűnik, apja utasítására kénytelen egy bentlakásos iskolába költözni. Ahonnan persze minden lehetséges eszközzel próbál meglógni, és persze a társai sem viselik könnyen az önző kis... lányt, márpedig egyedül nem sok esélye van bármire is.

Az igazgató egy rendkívül jóindulatú, de sokszor elég esetlen figura, akit igazán jól befolyásolni női dekoltázzsal lehet. Sonny későbbi barátai egy túlintelligens okostojás és egy lázadó naplopó.

Mindenféle blablabla...

(^ szerintem marhára nem érdekel ez senkit,  de magamnak muszáj feljegyeznem arra az esetre, hogyha netánalán a telefonom megint meghalna xD)   

Minyimonyóóó~

Megígértem magamnak, hogy amíg nincs itt minden cucca, addig nem fotózom a kis földszintest. De. A postásbácsi sunyin begyömöszölt valamit a levelesládába, ami igen puhának tűnt, csomagolás nélkül meg parókaszerűnek. BlueBlood dollnak csillagos hatos! Gyors, precíz, vásárlóbarát. És jó minőségű! Nem kecskeszagú, pedig féltem tőle :'D



Sajnos valaki elpakolta a tölthető elemeket, ezért a 180 ft - 6 egyszer(sem)használhatóelem akció keretében 4 db képet sikerült csinálnom, abból meg csak ez lett használható @.@

Bájdövéj... az Ótépé kegyetlen bosszúmnak fog áldozatául esni, ha nem csinálnak valamit sürgősen, és nem tudom szépecske árfolyamon megvenni Bellának a testet. Ugyanis a másfél hétből kettő lett.
Anya ott járt, és mondtam neki, hogy kérdezze már meg, hogy mégis mi van. Hebegtek habogtak, kifogás: "biztosan a szabadságozások miatt". Az én szüleimnek érdekes nem szabad függőben hagyniuk semmit, ha szabadságra mennek, meg mégis, a múltkor  még központilag küldik címszóval voltam elküldve.
Háát jó.

Hiszti-time!

Mert már olyan régen volt.
Nos.
Miért, miért miért miértmiértmiért van az, hogy azok a... emberek, akik fognak egy gyönyörű fanartot, aztán nagyon igényesen lekopírozzák a papírkájukra, azok millió húdeszép húdejó tanítsmester deügyesvagy és társait kapnak, engem meg kritikára sem lehet méltatni.
Félreértés ne essék, nem saját magamat akarom fényezni, mert abszolút nem vagyok elégedett a saját rajzaimmal, sőt, és tudom, hogy tele vannak hibával, de miért érdemel valaki olyanért BÁRMIT is, ami nem az ő ötlete, nem az ő vonalai, csak lemásolta? És az én munkám miért nem ér annyit, hogy oda lehessen bökni, hogy 'fú a keze az béna, meg a satöbbi, de mondjuk ez tetszik, gyakorolj még'? Azért mert nem tökéletes? Hát azoké sem, akik elcsúszva másolják le a monitorjukról!
Ez a hihetetlenül kínzó tehetetlenség érzése... hogy ezeket mégis többre tartják.
Csak független vélemény nélkül nagyon nehéz fejlődni. Nekem soha senki nem magyarázta el, hogy hogyan rajzoljak ezt vagy azt, soha nem jártam művészeti iskolába vagy különórára. Soha nem nyertem versenyt, nem értem el sikereket azzal, ami az életemet jelenti. Hiába küzdök vele, nagyon lassan és minimálisat fejlődök. És bevallom, rosszul esik, ha a barátaim, esetleg osztálytársaim megdicsérnek. Mert túloznak. Nem tudok mit kezdeni azzal, ha valaki azt mondja, 'én ennyinek is örülnék', mert nekem nem ez a célom. Jövőre a 11. osztályt kezdem, mégsem tudok arányos embert rajzolni. Sem realisztikus arcokat. Az anatómiával meg köszönőviszonyban sem vagyok. Én ilyen irányban szeretnék továbbtanulni, de a tudásom a béka segge alatt van. Faktot is abban bízva választottam, hogy 'ahh, 10. végére már menni fog úgyis', de hááát nem. Ha nem vesznek fel sehova, mihez kezdek? Mehetek virágokat ültetni meg szemetet szedni a parkba?
De... hogy jutottam el a gyűlölöm a másolókat témától a továbbtanulás nehézségeihez?