★ Menü

2012. április 30., hétfő

Ouch...

Aaaa...

Szépen induló nap, csicsergő fák, zöldelő ég és satöbbi, erre lesérülök x.x

Hála az égnek, a jobbkezem mutatóujján belement egy ilyeen... miliméterszer miliméteres kis... izé, kiszedni nem tudom, és egyre jobban fáj x.x

Csak hogy érzékeltessem a helyzet súlyosságát, leszögezném, hogy - mindenféle politikai nézetet figyelmenkívül hagyva - én erősen jobbkezes vagyok, jobbal gépelek, írok és rajzolok. Viszont, ha egy hatvan-nyolcvan soron gézzel áttekert paradicsomos borogatás van ráapplikálva az ujjamra, akkor ezek a tevékenységek igencsak akadályozva vannak.

Ha pedig nem rajzolhatok, akkor... ne fejezzem be a légzést is esetleg?!

Bár, jó testnevelőtanárom gondolataival élve, én mindig, kivétel nélkül szimulálok, teljesen mindegy, hogy majd megfulladok a köhögéstől vagy alig van hangom... Lázat is simán tettetek, akkor egy kis szálkát is, nemdebár?

Chh... jó, elismerem, ritkabéna vagyok tesiből, de a tancsinéni amúgyis rámszállt, mióta a nyolcadik órai kényszerkosáredzésekre nem járok be, mert egyrészt időpazarlásnak tartom, másrészt kellemetlen, ha kiröhögnek a 'csillogó tehetségem miatt'...

Ayame sem jár be (highfiveee! xD), pedig ő ügyi, mégis csak engem ba... piszkál a tanárnéni x.x

Zavaró továbbá, hogy megkaptam az év - és az életem - második tökigazságtalan egyesét kémiából, ráadásul egész órán cseszegetett, kiültetett legelölre a 'szamársorba', ahol senki nem ül, óra után pedig kellemetesen lejáratott anya előtt. Nem kívántam én neki akkor semmi rosszat, de levegőt sem. Gyűlölöm ezt a tárgyat, és a fizikát is. Nem tudom, nem értem, nem érdekel. Különben sem olyanokat veszünk, hogy Pistike száznyolcvannál milyen erővel csapódik a fának diszkóból hazamenet. Nem!

Impulzusmomentum! Olyan kérdést sem tudok feltenni, amire ez a válasz... Ilyenek nincsenek a világban, van ajtó, asztal, szék, Johnny Depp, de impulzusmomentum nincs. Nincs alakja, se értelme...

OK, hiszti off! Az eredeti témához visszakanyarodva marhára remélem, hogy ez a kis tüske hamarosan távozik az életemből, és nem lesz szükségem szorgos sebészbácsik szikéjére, és a körmöm is megmarad x.x


>> Ez itt egy teljesen felesleges bejegyzés, mert sajnos mindig eljutok a mondandóimban egy olyan részhez, ami csak engem érdekel <<


Published with Blogger-droid v2.0.1

2012. április 23., hétfő

Lillith~





Eeeh...  a blogspot átváltott erre a csodálatos új kezelőfelületre, hát mondhatom fántásztikus -.-"

Nemrég volt egy érdekes agymenésem, aminek hatására soksoksok részlet kiszivárgott a fejemből egy olyan történettel kapcsolatban, amit... amit még én sem gondoltam komolyan, mégis, már logót is terveztem neki:

Már írni akartam róla, de ...de...
Igazából nem tudom miért nem... Szerintem a lustaság az oka...
Nohát... nem kell nagy dolgokra gondolni - bár aki engem ismer, az nem is tenne ilyet -, a történet főhőse egy porcelánbaba. (Á, egyáltalán nincs rám kihatással a hobbi) Egy baba, amit egy londoni kislány kap - örököl - a nagymamájától, és amit mindennél jobban szeret. Ám eljön a nap, amikor az új játékok mellett már nem lesz  szüksége rá, így egész egyszerűen kidobják, és elkerül egy másik világba. Egy világba, ahonnan nincs visszaút...
Nos, innen kezdődik a történet, amiről most nem fogok bennfentes információkat megosztani, mert csak.
Természetesen lesznek segítői, de főleg akadályozói, a kérdés pedig az, hogy beletörődik a sorsába, vagy pedig küzd az álmaiért, és megváltoztatja a megváltoztathatatlant?
Huhh... most nagyon drámai voltam XD Egyébként közhelyek ide vagy oda, korántsem biztos a történet kimenetele, mert inkább elvetemült, mint Stargazerz-szerű (amit mellékesen jegyzem meg, felfüggesztettem, mert... úgy érzem, most ez a történet köti le a figyelmemet).


Igen, az illusztráció SIMS3-mal készül, és jelenleg... sok kép van már, maradjunk annyiban.
Csak hogy legyen valami koncepciószerűség is:





2012. április 16., hétfő

I hate this shit what called world...

Hát igen... háttal nem kezdünk mondatot, mondanám, hogy has, de jelenleg k*rvára lesz*rom, már elnézést.

Ha most lenne a közelembe egy hegyes, éles, sertésélet kioltására alkalmas eszköz, vagy egy véletlen itt felejtett tizenhat tonnás objektum, akkor minden késlekedés nélkül hozzáhajigálnám mindet egy arra alkalmas - nevezzük embernek - emberhez.

A megosztott gondolatokra, ötletekre mi a francért nem lehet vízjelet tenni?!

Argh... nagyon felcseszték az agyam... elég egy elejtett félmondat, egy apró szócska, és máris komplett ötletek születnek - csak ugye nem nálam, csupán tőlem, amiről ugye senki nem tud.

Éshát (dupla fogalmazásegyes, de nemkötle) ugye hol is versenyezhetnének az én home-handmade mütyűrjeim az szorgos kis kínaiak/igazi varrónők keze alól kikerült, szép árú - ha egyszer valaki megengedheti, hogy csak füttyent anyucinak/apucinak, hogy ''aggyá má' tíz rugót''... mondjuk szerintem én helyből akkora fülest kapnék, de mindegy - műalkotásaokkal? A válasz: sehogy.

Azt mondják, később az fog igazán érvényesülni, aki önerőből jut feljebb az egyre meredekebb leejtőn. De mikor, ha egyszer jövőre világvége, hozzáteszem hál'istennek?


Published with Blogger-droid v2.0.1

2012. április 11., szerda

Firkálgatás ismét...

Miután gyakorlatilag egész szünetben beteg voltam (meg vagyok is...), fetrengés közben azért sikerült elég tekintélyes mennyiségű lapot elfirkálni XD Íme pár "műalkotás" annak örömére, hogy sikerült ismét egyedül beüzemelnem a scannert, és felfedezni a PS szkennelősátalakítós funkcióját *kreatív gyerek* - nem mondom, hogy a jobbak... inkább úgy fogalmaznék, hogy a kevésbé rosszul sikerültek XD

Ez jóval régebbi, csak most volt időm (meg kedvem) beszkennelni ><"
 
Ez is régebbi... amíg a sims betöltött - tehát volt egy kevéske idő...-, találtam egy pár csillogós zseléstollat, és kidekoráltam az egérpadként funkcionáló papírlapot XD Félreértés ne essék, van normális egérpadom is, csak nekem jólesik telefirkálni valamit unalmamba :D
Az életérzéés... Szöcskerajongóktól elnézést, de na. OC-sztori alakítás közben mindig gondolni kell azokra a goooonosz momentumokra...

Ez egy nemtudommi, valószínűleg egy chibi, és valószínűleg lány XD
Hanami-chan a chunin vizsgáááán XD Hogy miért jött rám hirtelen a Narutós hangulat, azt kifejtem lentebb ^^
Ehm.... No comment X3 Ízlések és ficamok, ugyebár...
Kazuki-senseeeeeeeeeeeei <3
Éés.. Natsuko-san :3

Nohát, az ok a következő:
 Igggeeeeeenn!
Beszereztem a világon valószínűleg egyedülálló Kabuto-szuvenírt *o* Szerencsétlent úgy tűnik tényleg csak én fanolom, mert se plüss, se kitűző, se... se semmi nem szokott lenni sehol, ha véletlen mégis, akkor sokjegyű az összeg, amibe kerül, illetve M.o.-ra nem szállítanak. De most kaptam egy csomó életcélpontot - hogy simses hasonlattal éljek -, mert mostmár van saját minirohadékoom :3

A conról még... Nájsz! Egyébként javasolnám a két ellentétes "pártnak", hogy legközelebb szíveskedjenek pontosan egyszerre rendezni a Holdfény- és Mondocont, mert így esetleg van esély rá, hogy valaki mindkettőre eljuthat.
Egyébként a szervezés egész jó volt, jegyért tíz percet sem kellett sorban állni, pedig volt ám elég szép sor!
Bent meglepődve tapasztaltuk, hogy ez az öcsém világa, kockák everywhere, minden platform, minden game, minden minden. Mikor felmentünk, megnyugodva tapasztaltuk, hogy azért jó helyen járunk - én azonnal be is ruháztam a Kabuto-kulcstartóra :3
A babásokat elég nehezen találtuk meg, pedig csak ki kellett nyitni a szemünket XD Amúgy nagyon élvezetes tali volt, egész sokan összegyűltünk, és annyira jó volt élőben megcsodálni a sok kis - és nagyobb gyönyörűséget *o*
Bővebb élménybeszámoló + pár értékelhető kép coming soon in 3D... illetve 2.

2012. április 8., vasárnap